Kiállítás · 2014
Régi csibészes idők — a pin-up rehabilitációja
Millenáris Velodrom, Budapest
Ahogy én mesélném
A pin-upot általában nosztalgiaként kezelik, vagy ami rosszabb, jelmezként, amit kibérel az ember egy délutánra. Én sosem így láttam. Nekem mindig attitűd volt — az a játékos, mindent tudó magabiztosság, ami akkor van egy nőben, amikor teljesen érti a viccet.
Szóval e köré építettük az egészet: a kacsintás köré, nem a ruhatár köré. A Velodrom csodálatosan furcsa helyszín volt hozzá, csupa ipari ív és visszhang. A nők pedig valamivel egyenesebb háttal mentek ki, mint ahogy bejöttek. Őszintén szólva ez az egyetlen kritika, ami valaha érdekelt.
Galéria
Művek a kiállításról

























Sajtó és média